Csipkebogyó

Rosa canina

Népi elnevezései: bicskafa, csipkebokor, ebcsipke, kutyarózsa, hecsedli, tüskefa.

A Csipkebogyó jellemzői

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Cserjés növény, mely megtalálható erdőszéleken, hegyvidékek lejtőin, domboldalakon, legelőkön. Hazánkban az egész ország területén találkozhatunk vele. A világos rózsaszín virágok júniusban vagy júliusban nyílnak, nem tömöttek, szinte szagtalanok, a törzset és az ágakat durva tüskék borítják. A húsos vacokból keletkezik az érett állapotban fénylő, piros csipkebogyó, amelynek belsejében több kőkemény mag található. A magokat szőrök - viszketőpor - veszik körül.

Herbája: termése

Gyűjtés: Termését, a csipkebogyót gyűjtjük szeptember környékén. Inkább akkor szedjük, amikor még kemény. Utána már nagyon málik, inkább csak lekvárnak lesz jól. Kétféle alakban kerül kereskedelembe: szárítva vagy magvaitól megtisztítva "csipkehúsként"..

A növény hatóanyagai: C-vitamin tartalma tízszer nagyobb a citroménál. Ezen kívül pektin, flavonoidok, cukor, alma- és citromsav, cseranyag, A-, B1-, B2-, E-, K-, P-vitaminok, ásványi anyagok (pl. magnézium), nyomelemek

Hatások: A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladás gátló és antibiotikus, valamint immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést.

Csipkebogyó teák a webáruházban>>>

A Csipkebogyó gyógyászati felhasználása

Belsőleg: A csipkebogyó készítmények, a növény termésében található magas C-vitamin tartalom miatt immunerősítő, roboráló, valamint antioxidáns hatásúak. A bogyóból vagy csipkehúsból készített tea reggel üdítő, élénkítő hatású. Napközben hidegen üdítőitalként is fogyasztható, kitűnő immunerősítő. Meghűléses, influenzás időszakban különösen ajánlott rendszeres fogyasztása. Náthás és lázas, hurutos megbetegedések, legyengült állapotok kiegészítő kezelésére elsősorban teakeverékekben javasolt. Lázas gyermekeknek ízleni szokott a csipkebogyótea, főként mézzel édesítve (különösen tetszik nekik piros színe miatt). A csipkebogyótea gyenge vizelethajtóként is ismert, ajánlott vesehomok kezelésére is. A túlérett csipkebogyóból készült lekvár (hecsedli) étvágygerjesztő hatású. Rossz étvágyú gyerekeknek megpróbálhatjuk reggelire adni.

Külsőleg:

A csipkebogyó főzete külsőleg lemosás, borogatás formájában jól használható nehezen gyógyuló sebek, fertőzések kezelésére.
Csipkebogyó krém vagy gél kiváló bőrápoló, feltölti az arcbőrt vitaminokkal, csökkenti a gyulladásokat, megelőzi az aknék kialakulását. Javasolt zsíros bőrre, illetve pattanásos, aknés arc ápolására.
Csipkebogyó szappan vitaminhiányos, száraz, hámló, viszkető és gyulladásos bőr mindennapi ápolására javasolt.
Csipkebogyó olaj rendkívül gazdag esszenciális zsírsavakban, így remek bőrápoló vízhiányos, száraz bőrre. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően erősíti a bőrben lévő hajszálereket és a kötőszövetet. Visszeres láb ápolására nagyon javasolt. Gazdag A- és E-vitaminban, így a bőrt rugalmassá teszi. Emiatt öregedésgátló hatása is jelentős, kisimítja az apróbb ráncokat. A bőrt vitaminokkal tölti fel, amely sugárzó és fiatalos lesz.

Elkészítése

Teát, szirupot, lekvárt is csinálnak belőle, bár elkészítése igen munkás, miután a bogyóban lévő apró szőröktől csak szőrszitán való átnyomással szabadulhatunk meg. A C-vitamin hőérzékeny, ezért a főzés – de még a forrázás is – csökkenti a tea C-vitamin tartalmát. A hatóanyagok másik része azonban csak forrázás hatására oldódik ki. Ezért akkor járunk el a leghelyesebben, ha 2 teáskanál csipkehúst 1,5 dl hideg vízben 6-8 órán át áztatunk, majd leszűrjük. A leszűrt levet (macerátumot) félre tesszük. A szűrőben maradt (korábban kiáztatott) bogyókat 1 dl forrásban levő vízzel leforrázzuk, 5-10 percig állni hagyjuk, és ezt is leszűrjük. A két szűrletet egybeöntjük.

Csipkebogyó teák a webáruházban>>>

Kombinációk más gyógynövényekkel

Íz javító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcsteákban gyakran alkalmazzák. Meghűlés elleni teakeverékek alkotórésze is lehet. Gyógyhatásait azonban az alábbi gyógynövényekkel lehet a legjobban fokozni:

Homoktövis: a szintén magas C-vitamin tartalommal rendelkező narancs színű bogyókkal jól kiegészíthető a csipkebogyó, így fokozhatjuk roboráló, immunerősítő hatását.
Hársfa: felső légúti hurutoknál, náthás megbetegedéseknél adhatjuk a csipkebogyóval együtt.
Bodzavirág: izzasztó, enyhe lázcsillapító hatású. Náthás megbetegedéseknél nagyon jól kiegészíti a csipkebogyót.
Echinacea: a bíbor kasvirágként is ismert növény rendkívül jó immunerősítő. Csipkebogyóval kiegészítve nem csak egy kellemes ízű italt kapunk, de az immunrendszer erősítését is fokozzuk.
Kamilla: egy klasszikus népi szer, melyet szinte minden meghűléses és gyulladásos megbetegedésnél adhatunk. Fokozza a csipkebogyó gyulladáscsökkentő és enyhe vizelethajtó hatását. Külsőleg a két növény kombinációjával gyulladásos keléseket, kisebb sebeket borogathatunk.
Körömvirág: hámosító, sebgyógyító hatású, ezért csipkebogyóval kombinálva ekcémás, irritált, allergiás és kipirosodásra hajlamos bőr ápolásához javasolt. Visszeres láb mindennapi ápolásához is használhatjuk a két gyógynövény kombinációját, mert csökkentik a gyulladást, a rossz keringés miatt fellépő bőrelváltozásokat és erősítik az érfalakat.